Tudtad, hogy létezik magyar autó?

A forgalomban ugyan nem találkozol velük, de nem is egy, hanem több igazi magyar autó is legurult már magyar gyártósorokról. Segítünk kicsit tovább látni az Audi és a Suzuki nálunk készült modelljein, és bemutatjuk a Pulit, az Alma Cabriót, a Solót és a Frogot.

A legtöbb magyar nem hallott róluk, pedig egyik-másik modell híre még a világsajtót is bejárta. Most eláruljuk, hogy mikor kezdődött a magyar autók történelme, melyek a legmeghatározóbb, ám kudarcba fulladt magyar autómárka próbálkozások.

Minden vele kezdődött

Csonka János volt a legelső tényleg magyar autó megalkotója. 1905-ben engedte ki a Műegyetem kertjéből első tesztútjára alkotását, amely rögtön egy kétezer kilométeres tesztúttal kezdte pályafutását. Ez a típus négyhengeres, 4T, vízhűtéses motorral működött és már sebességváltója is volt. A könnyebben járható útszakaszokon elég jó tempót produkált, míg a hegyvidéki utakon 26 km/órás átlagsebességgel ment. Hála hatalmas rakterének, a Magyar Posta több évtizeden át fogta be istállójába ezeket a Csonka János gyártmányokat.

Kevésbé sikeres próbálkozások

Jöjjön a Puli, ami a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat, avagy Hódgép nevéhez fűződik. Az elektromos-hajtású kisautót kifejezetten városi használatra fejlesztették. Született belőle kétszemélyes, nyitott szabadidő-autó és kisteher gépjármű is. Az első szériának keményen 5 lóerőt pakoltak dízelmotorjába, majd azt egy 7,4 kW-os villanymotorra cserélték.

Nem neveznék száz százalékban magyar autónak, ugyanis főbb alkatrészeit a kor népszerűbb autóiból kölcsönözte, Škodából, Polskiból, Ladából és Zukból legózták össze. Az így alkotott belsőt egy üvegszálas műanyag karosszéria alá bújtatták, amiért kivívott magának egy nívódíjat. Eredeti verziójában már igazi ritkaságnak számít, ám feltuningolt változatából még van egy-kettő idehaza. Jellemzően már csak gyűjtőknél kiállított modelleket találni belőle. Végzetét a magyar autópiacon a Lada verhetetlen árai eredményezték, mivel az egyedi gyártású Puli kétszer annyiba került, mint vetélytársa.

Alma Cabrio

A következő magyar modell, amit bemutatunk, az Alma Cabrio, ami finoman szólva nem éppen csúcsminőségéről volt híres. A Trabant alapokra épített jármű hajtását a 128-as Fiat 47 lóerős motorja adta. A Trabant és a Fiat szerelemgyerekét pedig keleti gyártmányok műanyag karosszéria elemeivel koronázták meg. Megjelenésén nem sokat segített a Cabrio kivitel, mivel magas áráért cserébe nem a legjobb kisautó volt. A fentiek megpecsételték sorsát, hamar lekerült a térképről.

A Kispolski béka

Hosszú csend után a Kispolski alapú Frog kavarta fel a magyar autógyártás állóvizét 2001-ben. A kisautó karosszériáját csővázból és üvegszál erősítésű műanyagból rakták össze, ezzel lényegesen könnyebb lett, mint a Polski. Első körben egy Fiat 126 hajtásláncot kapott, később ezt kívánták jóval erősebb Suzuki alkatrészekre cserélni. Persze erre nem került sor, mert hárommillió forintos áron kínálták a versenyképtelen járművet.

Jött a Solo

A következő próbálkozásig már nem telt el olyan sok idő. 2008-ban Párizsban mutatták be az Autószalonon a Solót. A tanulmányautónak nemcsak a látványa lélegzetelállító, hanem az összeg is, amit gyártásába fektettek. A 3-400 milliós autót a Rábaringen tesztelték, melyet követően újabb fejlesztési szakaszt terveztek be, így például egy modernebb elektromos vezérlés és egy erősebb motor kipróbálását. A 2008-ban bemutatott modell 500 kg-os, amelyet akkor a tervezők tovább kívántak mérsékelni 350-re. A cél egy fürge kisautó megalkotása, ami könnyű és 10 másodperc alatt gyorsul százra.

Te hallottál már ezekről az autókról? Oszd meg a cikket ismerőseiddel is, hogy minél többen megismerkedjenek a magyar autógyártás ikonikus modelljeivel, ha pedig hasonló klasszikusokba vagy újabb modellekbe keresed a megfelelő motorolajat, nálunk biztosan megtalálod: https://www.favorit.hu/

Címkék